A török líra már több mint 3%-ot veszített értékéből a mai kereskedésben az amerikai dollárral szemben, miután Recep Tayyip Erdogan elnök hétfői beiktatása óta egyre jobban aggódnak a befektetők a török jegybank függetlensége, illetve a gazdaság sérülékenysége és gyenge fundamentumai miatt.
Meredeken, éves összevetésben 15,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júniusban Törökországban - közölte a statisztikai hivatal kedden. Az új statisztikai módszertan bevezetése, 2004 óta nem mértek ilyen erős emelkedést.
Az elmúlt héten rekord tőkebeáramlást könyvelhettek el a török részvények, köszönhetően a BlackRock török részvénypiacot lekövető ETF-jének - számol be a hírről a Reuters.
Kezdetben úgy tűnt, hogy a piaci szereplők számára megnyugvást hozott az a tegnap esti hír, miszerint visszaadta az olasz államfőnek a kormányalakítási megbízatást Giuseppe Conte, mivel az elnök nemet mondott az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az Északi Liga pénzügyminiszter-jelöltjére, Paolo Savonára. Az euró az európai piacok nyitásakor 0,6%-os erősödésnél járt a dollárral szemben, ez azonban mostanra semmivé lett. Sőt, a délutáni órákban folytatódott az euró gyengülése, amivel új féléves mélypontra került az árfolyam. Közben a török lírára nehezedő nyomás enyhülni látszik, jelenleg közel 2,5%-os pluszban van az amerikai dollár ellenében.
Recep Tayip Erdogan török elnök látszólag nagyon elkeseredett lépésre szánta rá magát, híveit arra kérte, hogy dollárjukat vagy eurójukat váltsák át török lírára, hogy ezzel is segítség a török fizetőeszköz erősödését - írja az Index az Aljazeera.com értesülésére hivatkozva.
A jelenlegi 13,5%-ról legalább 20%-ra kellene emelni a bankok számára nyújtott hitelek kamatát ahhoz, hogy meg lehessen fékezni a török líra zuhanását - vélik a Commerzbank elemzői. A német bank szerint két választása van a török jegybanknak: vagy önként meglépi ezt, vagy pedig nem marad más választása, mint a tőkekorlátozás.
Masszív áremelési nyomás nehezedik a török üzemanyag-kiskereskedelemre, az olaj folytatódó drágulása és a líra dollárral szembeni gyengülése hatására.
Gyakorlatilag szabadesésben van a török líra árfolyama: májusban már 17%-os zuhanásnál tart az amerikai dollárral szemben, miután ma is 2%-os esésnél jár. Az amerikai hozamemelkedéssel párhuzamosan felszínre került a török gazdaság sérülékenysége, a helyzeten pedig csak ront Erdogan elnök beavatkozása a monetáris politika függetlenségébe. A feltörekvő piacokat sújtó általános tőkekivonást látványosan erősíti a török helyzet, és ezt már a forint is megérzi, amelynek árfolyama kétéves mélyponton jár az euróval szemben.
Megnyugodni látszanak a kedélyek a múlt pénteki török zavargások után, a líra kezd magához térni, bár a török börze öt százalékos mínuszban kezdte a hetet. A hírek ellenére a devizapiac további válságot áraz, kérdés, hogy miképpen hathat ez majd a török líra árfolyamára. Videós elemzésünkből kiderül.
A vasárnapi meglepő török választási eredmény hatalmas, közel 5%-os líraszárnyalást váltott ki az euróval szemben, ez azonban lényegében meg sem mozdította a forintot a hétfő kora reggeli kereskedésben. 9 óra után azonban gyengülésnek indultunk és egészen 312,3-ig emelkedtek az euró jegyzései. Közben a vártnál jobb kínai bmi-adatra is estek az ázsiai részvényindexek és ez a borongósabb hangulat átterjedni látszik az európai piacokra is.
Várhatóan kedd este visszaadja kormányalakítási megbízatását Recep Tayyip Erdogan török államfőnek Ahmet Davutoglu miniszterelnök, miután nem sikerült koalíciós partnert találnia - közölte Ankarában a kormányzó Igazságosság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyik tisztségviselője. A politikai bizonytalanság közepette a török líra is szenved, a további árfolyamgyengülés ellen ráadásul a török jegybank mai kamatdöntése során sem lépett.
Törökország növekedési kilátásai gyengék és a strukturális reformok lendületét újjá kell éleszteni ahhoz, hogy ezeken változtatni lehessen - írják a JP Morgan elemzői helyszíni jelentésükben. Az elemzők török szakértők véleménye alapján úgy látják, az export visszaesését a gyenge líra csak részben kompenzálhatja, ugyanis a kivitel főleg euróban történik. Ám ennél is fontosabb lehet, hogy a fogyasztói és befektetői bizalom számottevően visszaesett az utóbbi években, ami tartósan kártosíthatja a növekedést. A törökök június 7-én új kormányt választanak, aminek sok idő után ismét tétje lehet, ugyanis még ha Erdogan elnöknek nem is sikerül alkotmányos többséget szereznie, a kormányzópárt negyedik ciklusában a gazdasági és monetáris politikai vezetőség egy része mindenképpen cserélődni fog.
Türelmesen várja a jegybanki kamatemelés hatását, azaz a líra árfolyamának normalizálódását, de a következő hetekben szokatlan gazdasági csomaggal állhat elő a török kormány - nyilatkozta Tayyip Erdogan, török kormányfő a Reuters szerint.
Gyenge színvonalú, nem független jegybank, a Fed szigorodó monetáris politikája és társadalmi instabilitás egyaránt kellett ahhoz, hogy egy Európa szélén lévő országot megcsapjon az árfolyamválság szele. Ezen kívül persze a magas adósságszolgálat, az óriási fizetésimérleg-hiány és a túlfűtött gazdaság is közrejátszik abban, hogy a választási kampányba fordulva Törökország épp a fizetőeszközének nagy leértékelését igyekszik megállítani.
Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.
Elemzésünk főbb megállapításai:
Az év végi szenvedés után nagy lendülettel kezdte az évet az amerikai dollár, amelyet többek között az támogat, hogy a Fed pénznyomdája januártól elkezd lassulni. Közben a forint az ünnepek körüli álomból (297 körüli stabilitásból az euróval szemben) felébredt és mérsékelt gyengülést szenvedett el, ami összefügghet azzal is, hogy újra 80% feletti adósságrátáról jelent meg ma adat, a feldolgozóipari aktivitási indexünk pedig minimális bővülést mutat. Közben a fejlett európai részvénypiacon a féktelen év végi szárnyalás után esés bontakozott ki, ami így a hangulat rontásán keresztül visszahat a devizapiacokra is. A régió egyértelmûen leggyengébben teljesítõ devizája ma (is) a török líra, amelyet a karácsony elõtt kirobbant korrupciós botrány és az emiatt megnõtt belpolitikai instabilitás nyomaszt, így a líra ma délre új történelmi mélypontra zuhant.
Több részlet is kiderült közben a párharcról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Egyszerre két fontos szintet is letört a magyar fizetőeszköz.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
